Éves összevetésben ugyanakkor országosan 22, Budapesten 24 százalékkal voltak magasabbak a szeptemberi lakbérek - mutatott rá a KSH.

Arra is kitértek, hogy bár a nominális árak márciustól országosan és Budapesten egyaránt meghaladták a járvány előtti, 2020. januári csúcsot, ám reálértéken számítva továbbra is elmaradtak attól. A fogyasztóiár-indexet figyelembe véve a reállakbérek szeptemberben országosan 7,9, Budapesten 11 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2020. januárinál.

Az év első kilenc hónapjában figyelembe vett hirdetések 59 százaléka fővárosi, 27 százaléka megyei jogú, 13 százaléka nem megyei jogú városban lévő lakásra vonatkozott. A hirdetések száma jelentősen csökkent, 2020 első kilenc hónapjához képest 21, a 2021 azonos időszakihoz mérten 23 százalékkal.

Az ingatlan.com kedden az MTI-nek eljutatott közleménye idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy a korábbi adatokból már számítani lehetett a havi drágulás megtorpanására, július óta ugyanis egyre kisebb emelkedést mutatott a lakbérindex. Ez több tényezővel is magyarázható: például a megélhetési kiadások növekedésével és a rezsiszabályok változásával. Az ingatlanpiaci lassulás már az eladó lakásoknál és házaknál is megfigyelhető volt, mert szeptember eleje óta ezeknek az ára sem nőtt - tette hozzá a szakértő.

Az ingatlanhirdetési portál szerint a fővárosban az átlagos bérleti díj 200 ezer forint és továbbra is az V. kerület a legdrágább városrész csaknem 300 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. A legalacsonyabb, 140 ezer forintos átlagos bérleti díjat a XXIII. kerületben mértek. A megyeszékhelyeken az átlagos bérleti díj 120 ezer forint: Békéscsaba 90 ezer forintos összeggel a legolcsóbb, Veszprém és Debrecen 150-150 ezer forinttal pedig a legdrágább.

Infokarcag