Jó szerencsét!

Sajtos Dániel, másodéves faipari mérnök hallgató vagyok a Soproni Egyetemen.
Az idei évben a svájci Bázelben került megrendezésre, a Fiatal Szakemberek Világbajnoksága a WorldSkills Competition 2022 Special Edition.

Hazánkat Bútorasztalos szakmában képviselhettem, ahol bekerülve a Topp 10 közé a 9. helyezést sikerült megszereznem és Kiválósági érmet hazahoznom.
Rendkívül erős és nagyon szoros volt a mezőny valóban a világlegjobbjai voltak itt.
Huszonkét órából mind a huszonkettőt végig küzdöttük, és egyszerűen kihoztuk azt a maximumot, amit a sok év alatt megszereztünk.
Felemelő érzés volt így dolgozni, hogy magabiztosak és boldogok vagyunk mindvégig, hogy itt lehetünk.
A versenyre a felkészülés az egyetemet passziváltatva a BKSzC Kaesz Gyula Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában zajlott közel három évig. Ez alatt az idő alatt rengeteget dolgoztunk azért, hogy a világ elitjébe tartozzunk.
A tréning során kizárólag Festool gépekkel használtunk, melyeket a Tooltechnic System Kft. bocsátott rendelkezésünkre, mellettük kiemelt szponzorunk volt a H-didakt Kft, akik mindenben támogattak minket a sikeres versenyzés érdekében. Nagyon fontos volt a felkészülés során, hogy folyamatos versenyszimulációban kell dolgozni, hiszen ez vár minket a versenyen is.

Mit is jelent ez?
Azt, hogy szigorúan betartva a munkavédelmet, és az idő etapokat is figyelve kellett dolgozunk. Az EuroSkills-en 18 óra a WorldSkills-en 22óra áll rendelkezésünkre, ami általában lebontva 7-7-4 vagy 6-6-6-4 óra/nap. Minden alkalommal kapunk előzetes versenyfeladatokat, amelyeket a résztvevő ország szakértői rajzolnak meg és küldenek be a Skills szakértői zárt fórumára.
Az idei évben három előzetes versenyfeladat volt. Koreai, Brazil, és a Taiwani versenyfeladat. A megmérettetés előtti utolsó hónapban tudtuk meg, hogy melyik is lesz pontosan. A koreai feladat lett kiválasztva idén, ami egy egyszerűnek tűnő feladat volt a másik kettő mellett.
Ezt a terméket a verseny napjára egy külsős szakértő minimum 30%-ban megváltoztatja és csak ott a páston tudjuk meg, hogy néz ki az aktuális feladat.
Én a kiválasztott feladatot 5 alkalommal készítettem el rengeteg változtatással. Mindig meg kell próbálni, a változtatásra kijelölt szakértő fejével gondolkodni, aki idén egy külsős ír szakértő volt.
Amíg nem tudtuk meg, hogy melyik lesz pontosan, addig természetesen mindhárom feladatot csináltuk körforgásban.
A versenyre október 7-én indultunk Magyarországról repülőgéppel Bázelba.
Együtt utaztunk a szakértőinkkel és a Team Leaderünkkel.
Megérkezésünk zökkenőmentes volt, nem volt szükséges Covid intézkedés.
Még aznap elfoglaltuk a szállást és körbe jártuk a várost közösen.
Másnap a szakértők már mentek a helyszínre, mi versenyzők pedig délután csapatépítő tréningen vettünk részt.
Összesen három szakma versenyzői voltak itt ács, épület-és bútorasztalos.
Nyolc darab hat fős csoportot csináltak, amiben vegyesen voltunk nemzetiségileg és szakma szerint is.
Nagyon jó élmény volt az a nap.
A következő napon C-2-őn bemehettünk a helyszínre, és átvehettük a versenypástot és a ládáinkat. Ez a nap és a C-1 erre szolgál, hogy kipakolunk, kipróbáljuk a gépeket, és részt veszünk a munkavédelmi oktatáson.

A hétfő esti napon volt a megnyitó ceremónia is, ahol országokként egyesével felsorakoztunk a színpadra.

Másnap reggel kezdődött a verseny (10.11.), ekkor tudtuk meg a pontos rajzokat is. Volt lehetőség a szakértővel 1 órát konzultálni.
Az első nap 5 óra 45 perc volt dolgozni.
Mindvégig kiegyensúlyozott voltam az egész napon, nagyon fontos, hogy jól induljon az első nap és ne kövessünk el hibákat.
A lábszerkezettel kezdtem, mert lehetett választani, ki mivel kezd. Volt lehetőség választani, hogy a második nap végére vagy a korpuszt vagy a lábat készre kell csinálni, és vagy a fiókot vagy a keretet le kell már pontoztatni. Nagyon jó döntés volt ez a további stratégia szempontjából.
Az első nap végére, a nagyja megvolt már a lábszerkezetnek.
A második napon 6 óra 15 perc állt rendelkezésre, a nap végére készen kellett lenni a lábnak, és le kellett pontozva lenni a fióknak.
Azt gondolom, hogy jókor vittem ki pontoztatni a lábat, mert nem szabad elsőnek vinni, de utolsónak sem, (változatos lehet a szakértők pontozása).
Egy láb pontozás nagyságrendileg 40 perc volt és ebből volt bőven.
Ilyenkor megnézik a csapkötések belső kialakítását, illetve a csap összetartásokat.
A napvégére szépen összeállt a lábszerkezetem, a fiókom le lett pontoztatva és még jutott idő az éllécezésre.
Minden a tervezett szerint alakult.

A harmadik napra hátra volt a fiók ragasztás, korpusz szabás és ragasztás, intarzia és keret készítés.
Tudni kell, hogy nagyon sok lepontozandó fiók, keret, láb volt a zsűrinél így az volt az első, hogy minden le legyen pontozva a zökkenő mentes haladás érdekében.
Ezen a napon 6 óra 45 perc állt rendelkezésre. A nap végére készen kellett lenni becsiszolva a lábnak, illetve a korpusznak.
A napot azzal kezdtem, hogy gyorsan fel élléceztem a korpusz oldalát. Míg ez száradt addig egy levegő vétellel megcsináltam az intarziát, ami az eddigi legjobban sikerült. Egy rossz, vagy felesleges mozdulat nem volt.
Miután elraktam préselni az intarziát, összevágtam a korpuszt a lapszabászon.
Tudni kell, hogy nem olyan egyszerű az összevágása a korpusznak, mert felül futni kell az éllécnek, de tökéletesen vettem az akadályt, aminek nagyon boldog voltam.
Hatalmas tempó volt, éreztük már a végét, hogy hamarosan Finish.
A keretet is sikerült rekordidő alatt tökéletes minőségbe elkészítenem, pont ahogy szerettem volna.
Lett volna lehetőség, Felder csapozó marógépen megcsinálni egy tolással a 6-os csaprést, de annak a minősége csak ipari minőség volt, az elővágó nyoma miatt. Én meg tökéleteset szerettem volna.
Így magam martam ki, és pontos lett.
Szépen minden kialakult a napvégére. Maradt még bőven időm becsiszolni a korpuszt és a lábat, de hátra volt még a fiók ragasztás így annak álltam neki.
Mikor már be volt állítva a marógép fiók fenék nútolásra, akkor vettem észre, hogy a második nap végén a legutolsó műveletem az volt, hogy kimartam a fiók csúszó helyét a fiók belsejébe ahogy írta a rajz.
De a harmadik nap végén láttam meg, hogy az egyik nút véletlen a külső oldalon van.
Azonnal lereagáltam, és a 6-os nútba, pontosan betudtam ragasztani egy 6-os él léc darabot javítva a hibát, sajnos cserélni már nem volt lehetőség.
Mivel így nem került sor a ragasztásra, így csak 2 percet buktam napból legfeljebb, így több időm maradt csiszolni a lábat és a korpuszt.

Szerencse a szerencsétlenségben nagyon jó volt, hogy tudtam eleget csiszolni a lábon meg a korpuszon, mert jobb pontokat kaptam és ennyivel kevesebb munkám maradt másnapra.

UTOLSÓ NAP A FINISH!!!
Minden versenyben az utolsó nap van a legtöbb érzelem jó és rossz is.
3 óra 15 perc állt rendelkezésünkre, 1:45 és 1:30 leosztásban.
Fiók nútolással és ragasztással kezdtem. Ezután megcsináltam egy belső keretet, ami a láb és a korpusz között volt. Nehézsége az volt, hogy ki kellett abszecólni a sarkát.
Sikerült megcsiszolni a keretet és még fel is pántolni, illetve a keretet tartó lécet is pontosan felragasztani.
Pontosan idáig szerettem volna eljutni erre az időre.

15 perces szünetek alatt rengeteg energiát és szénhidrátot viszek be a szervezetembe. Így nem jön elő ebben a szituációban az alacsony vércukorszint, vagy az energia hiány.
Az utolsó 1:30 előtt belecsaptam szakértőm Zoli kezébe, aki megkérdezte „Na Danikám kiért csináljuk meg ezt az utolsó etapot?” Azt válaszoltam neki: „A magyarokért, akik otthon vannak”.
Ekkor tettem fel a fiókcsúszót, csavaroztam össze a korpuszt meg a lábat, illetve tettem fel a lenyíló ollót.
Az utolsó 30 percem már csak a csiszolásról szólt, már csak be kellett sétálni a célba. Minden utolsó simítás megvolt rajta.
Mikor lefújták tudtam, hogy ez az életem bútora, ami számszakilag a 44. Skillses bútorom.
Feltettük az i-re a pontot vele. Egy álom vált valóra, és mindez velem történt! Hihetetlen!
Ezt követően átmentünk szurkolni épületasztalos társamnak Daninak, akiknek volt még fél órájuk a napból.
Nagyon boldogan borultunk négyen két szakértő és két versenyző egymás nyakába, hogy megcsináltuk.
Lefújás és fotózás után sokkal prózaibb dolgok következtek. Takarítás, rendrakás és a versenyláda bepakolása, amit még aznap le kellett zárni.

Az eredményhirdetésre csak másnap délután került sor 14:00-as kezdéssel, ugyanabban a csarnokban ahol dolgoztunk.
A záróceremónián nagyon sokan vettünk részt viszonylag kicsi helyen, de jó élmény volt. Nálunk olyannyira szoros volt a mezőny, hogy három aranyérmet osztottak ki Kína, Anglia és Korea.
Ezt követően kaptuk meg a Kiválósági érmeket, mely azoknak a versenyzőknek járnak, akik nagyon magas pontszámot érnek el, de lecsúsznak a dobogóról. Ezt követően ünneplés vette kezdetét, de másnap reggel repültünk is haza.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem mindenkinek, aki támogatott, szurkolt, bízott és bíztatott minket a verseny során!
Köszönöm a Családtagjaimnak, Barátaimnak, Ismerőseimnek, Felkészítőimnek és a Kiváló Szponzorjainknak, hogy ez a remek eredmény összejöhetett! Külön Köszönöm a Szakértőmnek Fekete Zoltánnak, mert nélküle mindez nem jöhetett volna létre, Édesapámnak és az
egész Skillses csapatnak azt a rengeteg technikát és fortélyt, amit átadtak nekem!
Támogatóink, és szponzorjaink:
#MagyarKereskedelmiésIparkamara
#BudapestiKomplexSzakképzésiCentrum
#Tooltechniksystemkft
#Hdidaktkft
#HajokaSportFoto
#WorldSkillsHungary

Továbbra is
Hajrá Magyarok!!!
Hajrá Asztalosok!!!

Üdvözlettel Sajtos Dániel!