Az MNB hozzátette: a kőolajmező feltárásáról szóló hír a kibocsátó megítélését az általa megjelentetett közleménye, illetve közösségi média kommunikációja útján bizonyosan érintette, ezzel összefüggésben pedig közvetetten hathatott értékpapírjai értékére, hozamára is.

A jegybank hétfőn publikált határozatában felszólította a Molt, hogy kibocsátóként mindenkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítse rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét, emellett 5 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a társaságra e kötelezettségének megsértése miatt.

A közleményben felidézik, hogy az idén november 21-én a Mol Nyrt. honlapjának médiafelületén - tehát nem a befektetői tájékoztatásra fenntartott "Befektetői kapcsolatok" aloldalon - megjelent közlemény szerint "jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában". A kibocsátó ezt követően a közösségi médiumokban a felfedezésről további, az eredeti üzenetet megerősítő részleteket osztott meg, ám egyáltalán nem tett közzé rendkívüli tájékoztatást az MNB által működtetett hivatalos információtárolási rendszerben vagy a Budapesti Értéktőzsde oldalán.

Az MNB megítélése szerint a Mol Nyrt. által kommunikált információk a társaság megítélését közvetlenül vagy közvetve kétséget kizáró módon érintették. Ebből fakadóan pedig - mint azt az árfolyam mozgása utólag alá is támasztotta - az értékpapírok értékére vagy hozamára gyakorolt legalább közvetett hatásuk sem volt kizárható. Az MNB megállapítása szerint a kibocsátónak emiatt ezen információkról rendkívüli tájékoztatást kellett volna közzétenni.

A cégnek (a közzétenni elmulasztott) rendkívüli tájékoztatásában lehetősége nyílt volna megfelelő kontextusba helyezve, kiegyensúlyozottan bemutatni a felfedezés eredményére, kitermelésének volumenére gyakorolt hatását. Ennek hiányában ugyanis a befektetőknek nem volt lehetőségük a felfedezés jelentőségének pontos értékelésére, így sérülhetett a hír alapján meghozott kereskedési döntéseik megalapozottsága - közölte az MNB.

A hivatalos közzététel elmaradásával a kibocsátó a tőkepiaci törvény erre vonatkozó előírását sértette meg.

Az ügy kapcsán az MNB aláhúzza: természetesen minden tőzsdei kibocsátó számára adott a lehetőség, hogy a hivatalos tőkepiaci csatornákon történő közzétételt követően - különösen közérdeklődésre számot tartó témákban - más platformokon is kommunikáljon. Minden tőzsdei cég jogszabályi kötelezettsége azonban, hogy minden (potenciálisan) tőkepiaci érintettségű információt elsődlegesen és alapvetően a hivatalos tőkepiaci közzétételi csatornák igénybevételével - kiegyensúlyozott módon, kontextusában bemutatva - kommunikáljon a befektetők, vagy adott esetben a szélesebb közvélemény irányába.

Infokarcag