Kövér László a pedagógusok helyzetéről azt mondta, béremelésre szükség van, jelenlegi bérük ahhoz a munkához és felelősséghez képest, ami terheli és kötelezi őket, nem méltányos.

Hozzátette: mivel a gyermekeink jövője múlik az oktatási rendszeren, hosszú távú stratégiai kérdésként kell szem előtt tartani, hogyan lehet az iskolarendszert és a pedagógusbéreket is olyan állapotba hozni, hogy ne legyen ok az aggodalomra.

Más kérdés - tette hozzá -, hogy a bérezés az oktatás színvonalával rövid távon nem függ össze, hiszen a tisztességes pedagógusok nem a fizetésüktől teszik függővé teljesítményüket.

Felidézte: 2010 után a pedagógusok voltak az első, akikre az akkori ciklusban a Fidesz-KDNP-kormány gondolt. Közben egyfajta bérverseny alakult ki mind a piaci szereplők, mind a különböző állami szektorok között, és így relatíve a pedagógusok bérezése lemaradt az többi ágazathoz képest. "Ezt (a lemaradást) senki nem vitatja" - jelentette ki, a vita abban van, hogyan és milyen ütemben, feltételek mellett tud a kormány mindenki számára megnyugtató módon változtatni.

Úgy vélte, ezen a helyzeten semmilyen sztrájk nem fog tudni segíteni és nem lehet a meglévő jogszabályokat félretenni, egy nem létező jogi kategóriával élve polgári engedetlenségi akciót indítani a gyerekeink rovására.

Kövér László szerint rövid távú megoldást senki sem várhat a kérdésben, rövid távon - amennyire a kormány lehetőségeiből adódik -, "tűzoltó jelleggel" orvosolják azokat az anomáliákat, amik ilyen mértékű bérlemaradásból fakadnak.

Hosszú távon azonban olyan megoldást kell találni, amiben az aktuális bérszínvonal mellett - ki-ki a saját szakmájában - igazságosnak és méltányosnak tartsa a keresetét.

A Dobrev Klára által felállított árnyékkormányról Kövér László azt mondta: Gyurcsány Ferenc felesége már nem tud újat mondani a kormánypártoknak és az árnyékkormánnyal azt üzente az ellenzék többi pártjának, hogy vége a velük való együttműködésnek.

A házelnök úgy vélte, Gyurcsány Ferenc olyan "bűnökkel a háta mögött, amit elkövetett", soha nem fogja megkapni még egyszer a lehetőséget, hogy kormányozzon.

Az európai uniós szankciós politikáról szólva Kövér László azt mondta, a jelenlegi európai vezető elitnek kell újra "Európa-pártinak" lennie. "Mi nem oroszpártiak vagy oroszbarátok vagyunk, mi magyarpártiak vagyunk és magyarok, tehát a saját nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt" - jelentette ki a házelnök.

Aggasztó és komoly kérdéseket vet fel szerinte, hogy az európai elit miért hagyja figyelmen kívül Európa legelemibb érdekeit, miért teszi tönkre Európát. Ameddig erre nem kapunk választ, addig nem várunk Brüsszelben változást a rólunk kialakított véleményben - vélte.

A politikus hangot adott annak a véleményének is, hogy a magyar kormány most nemcsak a magyarok, hanem Európa érdekeit is képviseli.

Kövér László szerint az a politikai vezetés, amelyik nem veszi számításba a vele szemben álló ellenfél, ellenség potenciálját, reakcióját saját magára nézve, az vagy alkalmatlan, vagy elárulja a saját választóit.

Az, hogy a szabadságnak mi az ára, azt nem Franciaország, hanem Magyarország vagy Lengyelország tudja megmondani - mondta Kövér László, hozzátéve, amiről a francia köztársasági elnök beszél, az nem a szabadság, hanem a rabság ára.

"Ahova most megyünk Európában, az egy új alávetettség, új szolgaság. Az egész földrészt fogják alávetni idegen érdekeknek" - vélekedett a házelnök.

Mint mondta, sokakkal együtt azon a véleményen van, hogy ez nem egy orosz-ukrán háború, hanem egy olyan orosz-amerikai háború, amely bevezetője annak a konfliktusnak, ami - ha nem vigyázunk - bekövetkezik, ami majd Kína és az Egyesült Államok által vezetett Nyugat között fog kirobbanni.

Ez most arról szól, hogyan lehet Oroszország és Európa közé egy gazdasági és politikai vasfüggönyt húzni, hogy véletlenül se jusson eszébe senkinek egy békés, kiegyensúlyozott, egymás érdekeit kölcsönösen tisztelő gazdasági térségről álmodni - mondta Kövér László.

A rendeleti kormányzás kapcsán Kövér László azt mondta, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének erre vonatkozó javaslata az eddigiekhez képest korlátot állít a kormányzat elé, hiszen eddig, ha az Országgyűlés felhatalmazást adott a kormánynak, akkor azt külön vissza kellett vonnia.

A változás annyi lesz, hogy 180 nap után ez a felhatalmazás automatikusan lejár. Itt nem egy ellenzéki vagy parlamenti jogszűkítésről van szó, ez a végrehajtó hatalom lehetőségeit korlátozza. Az Országgyűlés az ellenőrzési lehetőségeit és jogait továbbra is gyakorolnia tudja - tette hozzá Kövér László.

Fotó: MTI

Infokarcag