Ritmusos, táncra hívogató cigányzene hangjai szűrődnek ki a tiszabői általános iskola zeneterméből. A diákokból álló gitáregyüttes tagjai próbálnak éppen Mága István, a zenekar és táncegyüttes vezetőjének útmutatásával.
A dobgitárok dallamához a jellegzetes kanna és az úgynevezett cajón adja az ütemet. Utóbbit – mint megtudjuk – „kahónnak” kell ejteni, ez egy doboz alakú ütős hangszer, melynek tetején ül maga a zenész, aki a ritmust a dob első lapjának ütögetésével adja.
– Jelenleg tizenöt főből áll az Amaro Jilo Együttes, csakis autentikus cigányzenét játszunk. Tagjaink között vannak gitárosok, kannások, cajónosok. Néptánccsoportunk pedig húszfős, ebből tíz lány és tíz fiú. Negyediktől nyolcadikig vesznek részt a foglalkozásokon a gyerekek – mutatja be az együttest Mága István, aki tizennégy éve indította útjára a cigánytáncoktatást az iskolában.
A gitárképzést körülbelül hat éve kezdte el, eleinte saját hangszerével, később a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosítottakkal.
Körülbelül másfél-két éve kaptunk saját zenetermet az iskolában, tele hangszerekkel. Jelenleg körülbelül negyven gitárunk, emellett rengeteg cajónunk, kannánk, csörgőnk, illetve hegedűnk is van. A fellépőruhákat is biztosítja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a lányok hagyományos cigány ruhát, a fiúk fekete-fehér fellépőruhát kapnak. Nagyon szívesen jönnek a gyerekek az órákra, sokszor van tolongás a zeneterem előtt. Azt tudni kell, hogy Tiszabőn közel háromszázötven általános iskolás gyermek tanul, közülük szinte mindenki jönni szeretne órákra, már az elsősök is
– meséli arról, mekkora sikere van a zenei oktatásnak a településen.
Mint mondja, vannak a tagok között olyan gyerekek, akik ebben az irányban tanulnak tovább, és zenészekké válnak, de olyanok is, akik nem folytatják tovább, miután családot alapítanak, vagy elköltöznek.
Az együttes ebben a tanévben nagy összegű támogatást nyert a MOL Tehetségtámogató Program művészet-tudomány kategóriájában, melyből szintén hangszereket vásároltak. Sikeresen léptek fel különböző Ki mit tud? versenyeken, illetve a Roma-show online tehetségkutatón. Emellett rendszeresen szerepelnek idősek napi és iskolai rendezvényeken, karácsonyi és ballagási ünnepségeken, továbbá gyakran ellátogatnak a több máltai fenntartású iskolába a zenészekkel és a táncosokkal.
Nemcsak zenei, hanem pedagógiai nevelés is zajlik
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2017-ben jelent meg Tiszabőn, nem sokkal később indította el a Jelenlét nevű átfogó programját, mely már a születés előtti időktől végigkíséri a tiszabői gyerekek életét, egészen a foglalkoztatásig. A program nagyon fontos eleme az oktatás, az óvoda az általános iskola mellett tanoda működik, a három év alatti gyermekeknek a Biztos Kezdet Gyerekház jelent fejlesztési lehetőséget, illetve jelenleg már egy bölcsőde is épül a településen.
– A zenekar nagyon fontos kapocs az iskola, a tanoda, illetve a Jelenlét Program között, hiszen nagyon sokan, akik részt vesznek ezeken a gitárórákon, vagy a hagyományőrző cigány tánccsoportban tanodás gyerekek is egyben, de a Jelenlét Programnak is aktív résztvevői. Így egyrészt a szociális munkánknak is egy nagyon fontos eszköze a cigány tánc tanítása, mert ezzel is kapcsolódunk ezekkel a gyerekekhez és azon túl hogy egy pedagógiai nevelés zajlik, rálátunk a családi hátterükre is – mondja a foglalkozás jelentőségéről Tasi Krisztina, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi programvezetője.
Hozzáteszi, nagyon fontos az is, hogy az órákkal a helyi hagyományokat vagy akár a nyelvet is életben tudják tartani, mely szintén a cigány kultúrához tartozik és ezáltal segít a gyerekek identitásának megőrzésében.
Híres zenészdinasztia tagja, Mága Zoltán is a rokona
Bár végül nem hivatásos muzsikusnak tanult tovább, a diákokat oktató Mága Istvánnak a vérében van a cigányzene.
– Nagyon örülök annak, hogy tudok a gyerekekkel foglalkozni, nagyon szívesen teszem. Bár a családomtól megtanultam gitározni, én félbehagytam a zenélést, mert inkább szakmákat szereztem. Hivatalosan sajnos nem vagyok zenész, ami a mai napig fáj nekem. A felmenőim ugyanis muzsikusok, apám cimbalmos és gitáros volt, és nagyapám is zenélt. A rokonaim –köztük nagybátyámmal – a Rajkó zenekar tagjai voltak, Budapesten zenéltek. Mága Zoltán hegedűművész pedig az unokabátyám, az ő és az én édesapám testvérek – mondja sikeres zenészcsaládjáról Mága István, a tiszabői zene-és néptáncegyüttes oktatója.
