Akik nem jelentették be az egységes kérelemben, hogy terveznek ökológiai jelentőségű másodvetést, azok ettől a lehetőségtől elestek. Változatlan ugyanis az a követelmény 2015 óta, hogy a másodvetés tervezésével kapcsolatos adatokat előre be kell jelenteni, ellenkező esetben a Magyar Államkincstár nem tudná megállapítani a kérelem alapján, hogy a tárgyévben az ügyfél várhatóan megfelel-e majd a zöldítés előírásainak - tájékoztatott az AM.
Ha a kormányhivatal leigazolja az aszálykár bekövetkeztét a gazdálkodó számára, továbbá a vetés elmaradása és a káresemény között ok-okozati összefüggést is meg lehet állapítani, a Magyar Államkincstár megvalósultként elfogadja a termelő által eredetileg tervezett ökológiai fókuszterület elemet (EFA-elemet) - jelezte közleményében az AM.
A tárca tájékoztatása szerint a zöldítéshez kapcsolódó kötelezettség az ökológiai jelentőségű másodvetés létrehozása. A másodvetésnek a szabályok szerint a vetéstől számított 60 napon keresztül a területen kell lennie, és október 1-jéig el kell vetni.
Elsősorban azoknak a gazdálkodóknak veszélyeztetett az ökológiai jelentőségű másodvetése az idén, akik a másodvetés után, még idén ősszel szeretnék elvetni a következő évi főnövényüket - valamilyen őszi kalászost -, hiszen a jelenleg uralkodó aszályos időjárási és talajviszonyok mellett a legtöbb területen értelmetlen elvégezni ezt a munkát. Annak a gazdálkodónak, aki őszi vetésű gabonafélével tervez, legkésőbb augusztus közepén el kellene vetnie a zöldtrágya- vagy takarónövényt annak érdekében, hogy az még a következő főnövény vetése előtt legalább 60 napig a területen maradjon.
Az agrártárca közleményében felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei aszályhelyzet érzékenyen érinti a termeléshez kötött támogatásban részesülő szemes és szálas fehérjenövény, valamint a rizs termesztését is.
Ha az aszályhelyzet veszélyezteti az e kultúrák esetében jogszabályban előírt elvárt hozamot, illetve a beállottsági feltétel elérését, ott a gazdálkodó élhet a vis maior bejelentés lehetőségével - jelezte az AM.
A termeléshez kötött támogatásoknál az elvárt hozam és a beállottsági feltétel szempontjából vis maior eseménynek tekinthető az aszály, ha igazoltan bekövetkezett, és az adott helyzetben általában elvárható gondosság esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani.
A vis maior események bejelentésére az egységes kérelem elektronikus kitöltő felületén van lehetőség.
A bejelentés előtt érdemes a Magyar Államkincstár által közzétett, az adatváltozás technikai folyamatát leíró tájékoztatót is áttanulmányozni. Az a gazdálkodó, aki a NAK közreműködésével adta be az idei egységes kérelmét, forduljon a falugazdászához - hívta fel a figyelmet a tárca.
Az AM minden támogatási jogcím esetében megteremti és bemutatja azokat az uniós támogatási rendszer kötöttségei között alkalmazható lehetőségeket, amelyekkel az idei, rendkívüli aszályhelyzet miatt a különböző kötelezettségeik és vállalásaik ellehetetlenülése esetén élhetnek az agrártámogatási rendszer keretében a gazdálkodók - hangsúlyozta közleményében az agrártárca.