Az MTI-hez pénteken elküldött összesítés szerint a biztosítókhoz 63 ezer kárbejelentés érkezett idén május 1-jétől augusztus 31-ig, fele-kétharmada annak, mint amennyi a korábbi években. A Mabisz 2010 óta összesíti a viharszezon káradatait, azóta csak 2018-ban érkezett ilyen kevés bejelentés - közölték.

A kifizetett összeg csaknem 7,5 milliárd forint volt az idei viharszezonban, ami nem kiugró, elmarad a tavalyitól. Ugyanakkor az idei átlagos viharkár meghaladta a 120 ezer forintot, ami 20-40 százalékkal több az elmúlt évek kifizetéseinél. A Mabisz szerint ez jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket; a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni.

A viszonylag alacsonyabb lakossági kárszámok az elmúlt két hónap viharok szempontjából kedvezőbb időjárásának köszönhetők. Májusban és júniusban, a viharszezon felénél 39 ezer bejelentésnél és 4,6 milliárdos kárösszegnél tartottak a biztosítók, ami lényegesen meghaladta a 2021-es rekordév időarányos káradatait. Az elmúlt négy hónapban május végén voltak a legkomolyabb viharok.

A tavalyihoz hasonlóan idén is nagyon sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai adtak alapot a kárigényre - közölte a szövetség.

Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több mint 27 ezer bejelentés alapján csaknem hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A tapasztalatok szerint az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra - hívta fel a figyelmet a Mabisz.

Infokarcag