Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari alágak többségében visszaesést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában bővült a termelés volumene.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. augusztusinál 1,2 százalékkal nagyobb volt - írta a KSH.
Szeptemberben az ipari export volumene 7,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,4, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 5,1 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 16,4, a feldolgozóiparé 6,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,1, a csekély súlyú bányászaté 31, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 24 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás 1,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 0,9 százalékkal mérséklődött, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,0 százalékkal emelkedett.
A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 15,4 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 23 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 18,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,4, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 28 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 9,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás (12,9 és 15,3 százalék közötti mértékben). A legnagyobb (20 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 15,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A többi nyolc alágazatban 1,2 és 56 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 22, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A 6 százalékos feldolgozóipari súlyú gép, gépi berendezés gyártása 3,4 százalékkal emelkedett, főként a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) jelentős bővülése folytán.
2022 áprilisa óta először mért a KSH növekedést a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: szeptemberben a kibocsátás 9,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbi, alacsony bázistól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővültek.
Az ipari termelés Pest régióban (13,6 százalékkal) és Dél-Alföldön (1,8 százalékkal) nőtt. A többi régióban 3,2 és 15,4 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 10,1 százalékkal kisebb volt a 2022. szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 7,0, az új exportrendelések 10,5 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
2023. első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest: az ipari termelés 4,9 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,1, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 16,4 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi négyben 0,6 és 16,4 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 12,0 százalékkal bővült.
Infokarcag