Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Világgazdaság online kiadásában szombaton megjelent interjúban a honvédelem kérdését kiemelt nemzeti ügynek nevezte és közölte, hogy Magyarország már idén, egy évvel a határidő előtt teljesítette a GDP-arányos két százalékos védelmi költésről szóló NATO-követelményt.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány a külső gazdasági kihívások teremtette akadálypályán is biztosítja a Magyar Honvédség átfogó modernizációjához szükséges forrásokat.
Úgy fogalmazott: 2030-ra egy high-tech haditechnikával ellátott, jól felkészült, elkötelezett állományt szeretne látni. A szövetségeseink által is elismert és megbecsült, erős, korszerű, hivatásos és területvédelmi tartalékos komponensekből álló, 21. századi hadsereget, amely egyúttal ismeri és tiszteli a hagyományait, sőt, azokra is épít. Emellett a térség meghatározó védelmi ipari szereplőjét - fogalmazott.
A tárcavezető úgy értékelt, "súlyos árat fizetünk azért, hogy az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában". Magyarország azonban a miniszterelnök vezetésével idejében felébredt "a hosszúra nyúlt, pihe-puha álomból" - közölte.
Szerinte az elhúzódó háborúk romboló hatást gyakorolnak Európa biztonságára és stabilitására.
A magyar kormány szilárdan kitart az orosz-ukrán háború kezdete óta képviselt álláspontja mellett, hogy csak az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások haladéktalan megindítása jelenthet kiutat - hangsúlyozta.
Az Izraelben történteket "a civilizációnk ellen elkövetett, barbár bestializmusnak" minősítette, és jelezte, hogy Magyarország kiáll Izrael önvédelemhez való joga mellett.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: az ismét fellángolt izraeli-palesztin konfliktus is rámutat arra, hogy a terrorizmussal nincs békekötés, az ellenőrizetlen, tömeges migráció és a terrorizmus összefonódása egyre súlyosbodó fenyegetettséget jelent.
A kormány a kezdetektől, a 2015-ben kitört migrációs válságtól nagy hangsúlyt fektetett a problémára, és az időben meghozott döntéseknek köszönhető, hogy Magyarország és a magyar emberek nagyobb biztonságban vannak, mint más nyugati országok polgárai - jelentette ki.
Ezt a biztonságérzetet erősítette a mintegy 4500 katonával és 200 technikai eszközzel, a NATO többnemzeti alakulataival együtt végzett Adaptiv Hussars 23 országos gyakorlat - mondta.
A honvédelmi miniszter szerint a csádi katonai missziót - amelyben legfeljebb kétszáz magyar katona szolgál majd a Száhel-övezetben - a "déli kihívásokkal" szembeni fellépés, az illegális migráció, a nemzetközi terrorizmus és a határokon átnyúló bűnöző- és csempészhálózatok tevékenységéből eredő kockázatok feltartóztatása indokolja.
A 2016-ban kezdett magyar haderőfejlesztési program a Magyar Honvédség számos elveszített képességét akarja visszaszerezni, és mindemellett egy teljes kultúraváltást megvalósítva megerősíti és modernizálja azt - jelezte a honvédelmi miniszter részletesen ismertetve a közelmúltban beszerzett csúcstechnológiás eszközöket. Az új technológiákhoz egy fiatal, modern szemléletű, honvédségre van szükség - mutatott rá.
Hangsúlyozta: az az ország képes az önvédelemre, amely saját hadiipari kapacitásokkal rendelkezik. Ezt szolgálja a zalaegerszegi páncélozott járműgyártás, a kiskunfélegyházai kézifegyvergyártás, valamint a várpalotai lőszer- és robbanóanyaggyár is.
A védelmi ipar ma már a magyar gazdaság motorjának új hengere - jelentette ki. Rámutatott arra is, hogy a várpalotai lőszergyár, ahol 2024 második felében indulhat el a termelés 200 új munkahelyet létrehozva, nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára kiemelt jelentőségű lesz a korábbi kapacitások felélése miatt.
Szólt arról is, hogy a Panther harckocsik közös fejlesztésébe Magyarország és "a magyar mérnöki lelemény" is beszállt, a Gidrán harcjárműveknél pedig a törökökkel arról írtak alá szándéknyilatkozatot, hogy már az alapjárművet is Magyarországon, a győri Rába fogja gyártani.
A honvédelmi miniszter kiemelte: Magyarország a NATO-ban egy olyan szűk elitcsoport tagja lett, amely képes tartani a GDP-arányosan két százalékos védelmi költési arányt, és amelyet már idén, egy évvel a határidő előtt elért, a továbbiakban pedig "plafon helyett küszöbnek" tekinti ezt az arányt.
Az interjúban megerősítette: támogatják Svédország NATO-tagságát, az ügy az Országgyűlés előtt van, a képviselőkön múlik, mikor születik döntés.
Beszélt az új toborzási stratégiáról és arról, hogy csak szeptemberben mintegy 500 emberrel bővült az állomány.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, a Honvédelmi Minisztérium jelentős szerepet vállal a honvédelmi nevelésben is: a hat iskolában tanulhatnak honvédelem tantárgyat a 9. és 11. osztályosok, vannak honvédelmi táborok és Honvéd Kadét Program is.
Infokarcag