A Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítója a magyar kultúra napja alkalmából adott interjút az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés című műsorában.

Csák János elmondta: a magyaroknak nagy örökségük van abban, hogy a vallás, a filozófia, a művészet és a tudomány terén is "reflektálnak a világra". Példaként említette, hogy tavaly az öt kiosztott Nobel-díjból kettőt magyar tudós kapott, és mindkettő, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is Magyarországon végezte tanulmányait.

"Tízmillió itt élő magyarral és 15 millióval szerte a világban a program csak az lehet, hogy a magyar állam és illetékes minisztere mögé álljon azoknak, akik ezt a kultúrát meg akarják őrizni. Mert a kultúra gazdagít: a kulturált ember jobb munkát tud vállalni, több GDP-t termel, és kulturáltsága hozzásegíti az emberi kiteljesedéséhez - hangsúlyozta Csák János.

Megjegyezte: a magyar állam feladata az, hogy a jó ötletekhez finanszírozási forrásokat biztosítson, illetve lehetővé tegye, hogy az anyaországiak és a világ különböző pontjain élő magyarok ápolhassák a kultúrájukat.

A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a magyar kultúra minden tárgyi, szellemi, zenei, irodalmi kincse a digitális hálóra költözzön. Kányádi Sándort idézve azt mondta, ez olyan jelentőségű a magyarság életében és túlélésünk tekintetében, mint annak idején a kereszténység felvétele volt. "Ha nem felelünk meg, ha a most élő nemzedékek ezt nem tudják megugrani, akkor 1100 évet veszélyeztetünk".

Megfogalmazása szerint az innováció megkönnyíti az életet. Kitért ugyanakkor arra, hogy a világban megfigyelhető a technika elfajzása, amikor azt nem eszköznek tekintjük, hanem célnak.

"Minden olyan innováció vagy újdonság jó, amely a kötődéseket képes erősíteni, és minden rossz, amely ezt akadályozza vagy túlzásba viszi. Miniszterként minden olyan tevékenységet támogatok, amit közösen tudunk másokkal csinálni, legyen az például tánc, zenélés vagy éneklés. Ebben nekünk óriási örökségünk van, az ezeket a tevékenységeket értő és hordozó embereket segíteni kell" - jelentette ki.

Csák János beszélt arról, hogy a nyugati világ "woke és eltörlés kultúrája" nemcsak elsorvadni hagyja a hagyományokat, hanem aktívan öli ezeket. Mint mondta, ha kiürülnek a kulturális terek, a vallás, a filozófia, a művészetek és a tudomány, és technikai eszközökké degradáljuk őket, akkor nem lesz több kultúránk, márpedig az nélkülözhetetlen az identitáshoz.

A miniszter úgy vélte, nem lehet meg nem történtté tenni a világban kialakult elbizonytalanodást, viszont meg kell mutatni, hogy létezik egy értékesebb emberkép, az isten-család-haza világkép.

"A magyar kormány ezt felismerte, a választópolgárokban van reflektálás arra, hogy ez egy olyan ajánlat, amit érdemes elfogadni. A nyugati világ számos országában különböző társadalmi, emberi, pszichológiai válságot látunk. A kulcskérdés ott is az, meg akarjuk-e osztani a kultúránkat a jövő nemzedékével" - jelentette ki a miniszter.

Csák János elmondta: az orosz-ukrán háború komoly és kedvezőtlen gazdasági hatásokkal járt, ugyanakkor 2015-től a magyar kultúrába és gazdaságba nagy befektetések történtek, az így kialakított infrastruktúrát nehéz időkben is fel lehet tölteni.

"2023-ban nominálisan ugyanannyi pénzünk volt, mint egy évvel korábban, de a kulturális teljesítmény nem csökkent. Ezt mutatja a színházi előadások, a koncertek száma, a különböző programok működése. 2015 és 2023 között több mint 1,5 milliárd eurót, több mint 600 milliárd forintot fektetett a kormány országszerte infrastruktúrák létrehozására" - emelte ki.

A kultúra minél szélesebb elérhetősége érdekében indították el a Csoóri- és a Lázár Ervin-programot, és nagyon sok helyen, a Kárpát-medencei tömbmagyarságban és a diaszpórában is támogatják a kultúrát az óvodától az egyetemig. "A magyar kulturális szféra teljesítményét nagyon jóra értékelem" - hangsúlyozta a miniszter.

Csák János kifejtette: a kultúrában szükségessé vált kultúraváltás azt jelenti, hogy meg kell erősíteni, önjáróvá, önfenntartóvá tenni kulturális programjainkat. Hozzátette: bár az állam rengeteg pénzt fektet a kultúrába, mégis ki kell nevelni a közönséget, ami a jegyeladásokon mérhető le. "Ki kell nevelnünk a támogatóinkat is, a mecenatúrát, mert egészségtelen, ha kizárólag az állam tartja el a kultúrát. A legfontosabb az, hogy a magyar kultúra különböző területein egy irányba nézzünk".

Szólt arról, hogy létrehozta a Szimpózium Szalont, ahol az üzleti körök találkozhatnak kulturális intézmények vezetőivel, és minden találkozón bemutatnak tíz aktuális projektet. "Tavaly egy ilyen alkalommal, egy este több mint 50 millió forint támogatás jött össze".

Csák János kitért arra, hogy idén ünnepeljük Móricz Zsigmond születésének 145. évfordulóját, Rubik Ernő bűvöskockája hamarosan ötvenéves lesz, és harminc éve hunyt el Cziffra György.

"A magyar dzsessz zene világszínvonalú, de a műfaj képviselőinek nincs magas szintű elismerése. A 2022-ben elhunyt Szakcsi Lakatos Béla fantasztikus művész volt, és folyamatosan foglalkozott a következő nemzedékekkel. Tiszteletére és a hazai dzsessz számára állami díjat alapítunk, amely évente egy már nagy teljesítményt felmutatott zenészt ismer el, illetve egy feltörekvő tehetséget támogat. A Szakcsi Lakatos Béla-díjat március 15-én fogják kiosztani, első alkalommal 2025-ben" - mondta végül Csák János.

Infokarcag