A tájékoztatás szerint a SOCAR és a BP után a Mol-csoport a harmadik legnagyobb tulajdonos az azerbajdzsáni Azeri-Chirag-Deepwater Gunashli (ACG) mezőben, ahol a kőolajtermelő rétegek alatt és felett gázrétegeket találtak. A partnerek most ezek kitermeléséről és kereskedelmi célú hasznosításáról állapodtak meg. Emellett a Mol és a SOCAR szándéknyilatkozatot írt alá együttműködésről további szénhidrogén-feltárásra Azerbajdzsánban.

A kereskedelmi megállapodások kiegészítik az ACG termelésmegosztásra vonatkozó már meglévő szerződését, lehetővé téve a partnerek számára az ACG-mező gázkészleteinek feltárását, felmérését, fejlesztését és kitermelését. Az ACG-ben lévő gázkészletek jelentősnek mutatkoznak, mennyiségük elérheti akár a 4 ezer milliárd köblábot (mintegy 112 milliárd köbméter) - jelezte a Mol.

Az első termelő kút fúrása már elkezdődött a West Chirag platformról, a gáztermelés megkezdése 2025-re várható. A kút szerepe fontos, mert a kitermelés lehetővé teszi a gázkészletek felmérését, ami segítség a jövőbeni fejlesztési tervekhez - írták.

A közlemény idézi Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját, aki fontos mérföldkőnek nevezte, hogy az olajmezők több éves fejlesztése és kitermelése után kiterjesztik tevékenységüket Azerbajdzsánban a földgázkészletek kitermelésére, ami a SOCAR-ral és a többi ACG-partnerrel való kiváló együttműködésnek köszönhető.

"Ez a nap az Azerbajdzsán és Magyarország közötti gazdasági együttműködés szempontjából is kiemelkedő, és az országaink közötti kitűnő kormányzati kapcsolatoknak köszönhetően képesek voltunk tovább mélyíteni az üzleti együttműködésünket. Az ACG a koronaékszerünk, hiszen innen érkezik nemzetközi szénhidrogén-termelésünk legnagyobb része. A Mol-csoport részvétele a projektben egyben a két ország közötti gazdasági kapcsolatok zászlóshajója is, emellett az ACG kulcsszerepet játszik Közép-Európa energiaellátás-biztonságában. A mező kitermelése rugalmasságot biztosít a kőolaj-beszerzés terén a finomítóink számára Szlovákiában és Horvátországban, így a partnerség az egész régió számára előnyös"
- fogalmazott Hernádi Zsolt a közlemény szerint.

A Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, ahol 9,57 százalékos érdekeltséget szerzett az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, amely a világ egyik legnagyobb olajmezője, és 8,9 százalékos érdekeltséget a Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) csővezetékben, amely Ceyhan földközi-tengeri kikötőjébe szállítja a nyersolajat. Ez a részesedés a Mol-csoport 2023-as teljes termelésének 15 százalékát és összes szénhidrogén-készletének 25 százalékát teszi ki, a BTC vezeték pedig fontos szerepet játszik a Mol-csoport kelet-közép-európai finomítóinak, köztük a Slovnaft pozsonyi, valamint az INA rijekai finomítójának ellátásában.

Az azeri érdekeltség rugalmasságot biztosít a Mol számára abban, hogy döntsön arról, harmadik félnek értékesíti-e az ACG-ben kitermelt kőolaj-részesedését Ceyhan kikötőjében, vagy a Mol-csoporton belül a kelet-közép-európai régióban felhasználva járuljon hozzá Európa energiaellátás-biztonságához és növelje a vállalat kőolaj-beszerzésének rugalmasságát. A Mol nyolc évtizedes rezervoár-menedzsment, felszín alatti és termelésoptimalizációs szakértelmével kisebbségi tulajdonosként is aktívan hozzájárul az ACG fejlesztéséhez - hangsúlyozták.

Forrás: infokarcag.hu