EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK KUNHEGYESEN

vasárnap, 07 július 2024

A kunok betelepülésének emlékére emléktáblát állítottak fel Kunhegyes határában, a Nagy-Purgány-halmon.

A közelmúltban a nemzeti összetartozás és a kunok betelepülésének emlékére avattak emléktáblát Kunhegyes határában a Nagy-Purgány-halmon. A hely jelentősége, hogy hajdanán itt telepedtek le a kunok ősei. A lovas bemutatóval kiegészített megemlékezést hagyományteremtő szándékkal rendezték meg. Az
eseményen felcsendült nemzeti imádságunk a Himnusz és a Székelyhimnusz is, melyet a megjelentek közösen énekeltek el. Az ünnepségen Hubai Imre, a vármegyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetségének vezetője beszélt arról, hogy a tábla arra
emlékeztet minket, hogy közel nyolcszáz évvel ezelőtt itt telepedtek lekun őseink, és ezen a helyen, Kolbázszék településen „raktak tüzet és ütöttek tanyát”.

Hubai Imre Csaba hozzátette, hogy az emléktáblának a felavatásával és a felállított kunkapuval, melyet keletre tájoltak be, állítanak történelmi emléket a jeles eseménynek. Mindez a tervek szerint kiegészül majd Györfi Sándor szobrászművész alkotásával, melyet közadakozásból szeretnének rövid időn belül elkészíteni, és októberben ezen a helyen felállítani. Az avatóünnepségen felszólalt F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő a Kunszövetség elnöke is.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, a Kunszövetség elnöke

Amikor a betelepülő kunok megszállták ezt a területet, első létrehozott településük Kolbázszék volt. Sokan nem tudják, de a kolbáz kun nyelven mást jelent, nem az ételt, hanem ez egy összetett szó. A „kol” a kezet jelenti, a „baz” pedig a fejet. Együtt pedig azt jelenti: fővezér. Kolbázszék település tehát vezéri központ volt a Nagykunságban. – Erről a halomról lehet, hogy nem ezt a tájat, a szántókat látták, de a vezérek innen néztek szét. Így nekünk kötelességünk ezt a helyet szentként, ünnepi helyszínként tisztelni.

Szegediné Szabó Dóra beszédében elmondta, hogy kunnak lenni nem genetikai kérdés, hanem életérzés. Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő megjegyezte, azért gyűltek itt össze, hogy az összetartozást erősítsék, és üzenetet
fogalmazzanak meg a következő nemzedéknek, a jövőt ugyanis az
ilyen közösségekre alapozva lehet építeni.

Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő

Remélem, hogy a jövőben el tudjuk érni azt, hogy ez a hely olyan megemlékezéseknek legyen a színhelye, mint a mostani is, és amely kötődik ehhez a korhoz és ahhoz az üzenethez, hogy igen, itt kezdődött a kunok történelme a Kárpát-medencében. Már előtte is volt több pont a Radnai-hágó, Pest, a különböző csaták és vándorlások, de maga a kun élet, a kun világ kezdete az ehhez a helyhez kötődik. Erre büszkék lehetünk mi valamennyien, büszkék lehetnek a kunhegyesiek és valamennyi kunsági településnek a lakói, akik most képviselőik által is itt vannak jelen. Bízom abban, hogy ilyen és hasonló megemlékezések rendszeressé válnak majd itt, együtt tudunk lenni, nem kellenek óriási ünnepségek, nem kellenek hatalmas tömegek. Azoknak kell itt lenni, akik ezt magukénak érzik, és saját maguktól a hely szelleme által
vezérelve el tudunk majd ide jönni valamennyien.

Az átadó ünnepségen a megjelentek Barta Júlia etnográfussal közösen elmondták a Kun MiAtyánkat, majd a Pusztai Róka Hagyományőrző Egyesület kun lovasai tartottak látványos bemutatót. Ezt követően Hubai Imre, Hubai Imre Csaba, dr. Fazekas Sándor, Szegediné Szabó Dóra és F. Kovács Sándor közösen leplezték le az emléktáblát, majd Váradi László református lelkész áldotta meg
az alkotást.

 

Forrás: infokarcag.hu