A kezdetekről, a tanulmányairól, a hivatásáról, az eddigi pályafutásáról, a Karcagra történő áthelyezéséről, valamint a további terveiről kérdeztük.

- Hol született, hol végezte tanulmányait?

- Székelyudvarhelyen születtem bő ötven évvel ezelőtt, ahol tizenhét éves koromig éltem, majd 1990-ben elhagytam a családomat és a szülőföldemet és Magyarországon, Egerben telepedtem le, ahol munka mellett leérettségiztem, majd ferences szerzetesnek jelentkeztem. Ezt követően egy évnyi budapesti jelöltség után, egy év noviciátus következett Szécsényben, majd Egerbe tértem vissza a szemináriumba. 1999. június 19-én szentelt pappá Seregély István egri érsek.

- Miért ezt a hivatást választotta?

- Fiatalkoromban éveken keresztül versenyszerűen sportoltam. Az ökölvívás volt az, amelyben úgy éreztem, képes vagyok a legmagasabb szintekig is eljutni. Emellett természetesen eljártam a templomi közösségekbe is, mert azt is nagyon közelállónak éreztem magamhoz. Sokáig úgy hittem, hogy a sport és a sport világa az én utam, de rá kellett jönnöm, hogy többet szeretnék adni a világnak; többet magamból, a hitemből, a Jóisten felém áradó szeretetéből, abból a meghívásból, amelyet akkoriban éreztem a mennyei atyától.

- A pappá szentelése után hogyan alakultak a további évek?

- A kezdetekben úgy tűnt, hogy a jászárokszállási plébánián fogok szolgálatot teljesíteni, de hamar változott a Jóisten terve velem. Egy év ózdi, egy év mezőkövesdi, két év jászberényi és egy év sátoraljaújhelyi szolgálat után 2004-ben Felsővadászon lettem plébános, ahol huszonegy településnek voltam a lelkipásztora. A sok apró falu lelkipásztori ellátásának nehézsége mellett templomot és közösségi házat, plébániát és közösséget építettem Homrogdon, ahová 2012-ben költöztem át. Összesen tizenkilenc évig szolgáltam ebben az aprófalvas csereháti településegységben, mígnem érsek atya felkért, hogy legyek Karcag plébánosa.

- Hogyan fogadta a felkérést?

- Ahogyan mondani szokták, Isten útjai kifürkészhetetlenek. Érsek atya több alkalommal jelezte már felém, hogy hamarosan eljön az idő a váltásra és tovább kell mennem. Talán az egyik legváratlanabb pillanatban ért a hír. Mikor Rómába indultunk a katolikus papi futsal csapattal, a reptéren összefutottunk érsek atyával, aki akkor jelezte felém, hogy itt van az idő és mennem kell. Bizakodással fogadtam, mert a papi jelmondatom szerint: „az Istent szeretőknek minden a javukra válik”.

- Milyen közösségnek látja a karcagi katolikusokat és milyen tervei vannak a jövőt illetően?

- Fontosnak tartom annak a Krisztusi üzenetnek az átadását, a lehető leghitelesebb formában, amelyet én is megismertem. Ez az egyik célom. Itt helyben nagyon jó katolikus közösség van. Intelligens, jó emberekből tevődik össze. Ezért is szeretném megköszönni az elődeim munkáját, hiszen nekik oroszlánrészük volt ennek a közösségnek a kialakításában.

A másik tervem és egyfajta meglátásom, hogy Karcagon misszionálni is kell. Nagyon sok ember még nem találkozott Istennel, vagy nem jutott el hozzá az üzenet. Missziós feladat az, hogy felvillantsuk az emberek számára a hit lehetőségét. Többek között ez is a tennivalók közé tartozik. Magától értetődik az intézmények fenntartása is, de nagyon sokrétű a munka, amely előttem, előttünk áll. Kitűzött célom a templom külső felújítása. Nyilván ez egy óriási munka, amelyhez egy közös összefogás szükséges. Ezen felül a nevelési-oktatási intézmények továbbvirágoztatása, valamint az egyházközség fejlesztése is a terveim közé tartozik nemcsak Karcagon, hanem a hozzám tartozó településeken is.

Zsolt atya idején jónéhány kiváló közösség alakult, amelyeket természetesen a jövőben is segíteni, támogatni kell és el fogok mindent követni azért is, hogy a hitükben fejlődjenek. Az iskola és az óvoda pedig az a hely, ahol a hívő nemzedék tanul és ahol már igen korán lehetőségünk van a hit csepegtetésére. A jövőben is igyekszem az egyház tanításai és útmutatásai szerint helytállni és Isten üzenetét az emberek felé úgy feltárni, hogy az számukra mindig és minden körülmények között kapaszkodó legyen.

Ezért is kérem a támogatását, hogy tovább tudjuk közösen építeni Isten földi népének karcagi közösségét, nyilván más módszerekkel, más habitussal és attitűddel, mint elődeim, de Isten ügyének elkötelezett szolgájaként szeretném Isten országának, Isten szeretetének és végtelen irgalmának örömhírét hirdetni mindenki számára.

Infokarcag