- Mándoky Kongur István halálának 30. évfordulója volt augusztus 22-én. Ő egy különös személyiség életében és holtában is foglalkoztatja a közvéleményt még mindig. Nagyon izgalmas a pályája. Abban a korban született, amikor nem volt könnyű felnőni sem rögtön a háború idején, és utána a nagy kaland a kommunizmus, az igen megnehezítette a család életét. Államosították a házukat, természetesen kiköltöztették a családot és Istvánnak elég nehéz körülmények között kellett tanulnia. Nagy segítség volt a számára Németh Gyula karcagi turkológus. Egyáltalán azt kell tudni a karcagi keretkutatókról, hogy tulajdonképpen a turkológia 20. századi bölcsője itt van, mert innen indult jó néhány olyan jeles kutató, aki később meghatározta a Kunság kutatásának az irányát, a jövőjét és mindenét. Németh Gyula volt, aki igazán felkarolta Mándoky Kongur Istvánt, és mindig is segítette a pályáját. Amikor 48 évesen, fiatalon meghalt, hagyott maga után tanulmányokat természetesen, de akkoriban nem volt olyan könnyű megjelentetni a műveket mint most, hogy már otthon megírjuk a számítógépben, jó esetben még be is tördeljük. Az ő esetében ez nem volt olyan egyszerű, még akkor nem is jelentek meg munkái, csak gyűjteményes kötetekben. Csak halála után, az első évfordulón Karcagon jelent meg a Kun nyelv magyarországi emlékei című munkája, ami a kandidátusi értekezése volt. Tehát tulajdonképpen Mándokinak a legnagyobb érdeme az, hogy összegyűjtötte és elemezte a kun nyelv magyarországi emlékeit. Természetesen a nyelvvel korábban mások is foglalkoztak, de a szintézist Mándoky adta.
- Hozzá kötjük a kun miatyánkot is.
- Igen, bár a kun miatyánknak több változata maradt fent, és emiatt aztán van volt is vita, még utórezgései mindig érezhetők a kunszentmiklósi változat és a Mándoki által a karcagi, a Varró Istvántól lejegyzett változat között. Két kutató Baski Imre és Mándoky vitatkozott, s ez a vita utórezgései máig tartanak. Én azt gondolom, hogy az a kísérlet, amit Mándoki tett a nyelvészetben páratlan, tehát össze vetette a kun miatyánk szavait a törökségi megfelelőkkel és rekonstruálta a kun nyelv valamikori hangalakját. Na, ez a nagy dolog, ez az igazán nagy dolog - állítja a szakember.
- A tudóst itthon kicsit későn kezdték felfedezni, külföldön sokkal jobban ismerték az ő munkásságát.- Azt kell mondjam, hogy nincs olyan turkológiai kongresszus, ahol ne hivatkoznának rá valamilyen módon és jelentős módon ne emelnék ki a munkásságát. Nem tudom, hogy miért van ez így. Mi kis ország vagyunk, de a turkológia igen jelentős. Tehát éppen Németh Gyulának köszönhetően, aki 50 éven át volt a Török Filológiai Tanszék vezetője, tulajdonképpen kinevelte az utódokat, és európai hírűvé tette a magyar turkológiát. Jó, nagyon jó visszhangja van külföldön. Nem tudom, hogy ez hogy is alakult. Talán azért, mert kicsit megosztó személyiség volt. Vehemens, igazi kun. Azt gondolom Mándoky munkássága helyére került már. Tehát sokan vitatták, sokan úgy gondolták, hogy túlértékelt ez a dolog, én nem hinném. Azt hiszem, hogy amit tehetett meg tett életében, amire neki nem volt alkalma, azt pedig mi, az utódok megtettük, hiszen mondom, az első kötete Karcagon jelent meg '93-ban, a Kun nyelv magyarországi emlékei. Azt követően még egy műfordítás kötet és a török népek nép költészetéből egy műfordítás kötet is megjelent majd húsz évvel később. Azért ez is jelez valamit, hogy a szakma úgy pihentette ezt a dolgot, húsz évvel később a Szegedi Egyetem Altajisztika Tanszéke indított egy sorozatot, az első kötet a Kunok és magyarok, Mándoky Kongur István írásaiból szerkesztett kötet. Molnár Ádám a szerkesztő, és Vásáry István professzor nevét mindenki ismeri, aki a hazai turkológiában valamilyen módon is járatos. Ők szerkesztik a sorozatot, ez a kötet az, ami azt hiszem igazán kijelölte Mándoky helyét a nemzetközi turkológiában is, merthogy ez a kötet megjelent angolul is. És azt hiszem, hogy igazán ezzel igazán helyére került Mándoky tudományos megítélése is.
- Karcagon is őrzik, a múzeum mögött ott az emlékhely, ahol minden évben meg szoktunk emlékezni róla.
- Azt hiszem Karcag várostól ez nagyon szép dolog, hogy ápolja a turkológusok, egyáltalán a keletkutatók emlékét. Bár azt gondolom, hogy valahogy jobban a köztudatba lehetne hozni, ezért is köszönöm ezt a riportot, mert igazán fontos lenne, hogy erről tudjanak. Olyan nagy szükségünk van manapság nagyokra felnézni, úgy igazán valakire, akinek nem érdeke már semmi, hanem csak tisztán a tudományos elismerés, vagy megismerés.
- És Mándoky ilyen volt. Bízunk benne, hogy a Kazinczy utcai háza egyszer talán megszépülhet.
- Nagyon jó lenne, már csak azért is, mert aki idejön külföldi, mindig keresi a Mándoky házat. Több Mándoky ház is van Karcagon, mert a család elég kiterjedt. Egy másik ágának a lakóhelye volt a mai Zeneiskola, meg a Hunyadi utca sarkon is van egy nagy paraszt polgárház, az is Mándoky ház volt, csak a családnak egy másik ága. Mándoky Kongur István szülőháza a Kazinczy utcán volt, és nagyon szép dolog lenne legalább annyira rendbe tenni, hogy egy emléktábla elférjen rajta, mert mindig látogatják, és hát elég nagy szégyen, hogy az olyan állapotban van.
- Ezen a riporttal nem tudunk változtatni, de azon igen, hogy picit még jobban megismerhettük dr. Bartha Júlia segítségével Mándoky Kongur István munkásságát.
Infokarcag
